KERESEM AZ UTAM, KERESEM ,
DE NEM TUDOM HOL VAN ,
BEJÁRTAM TUDOM, NAGYON SOK HELYET,
SOKSZOR ELTÉVEDTEM SOKSZOR TÉVEDTEM,
MÉG MINDIG MEGYEK,,S VALAMIT LÁTOK
, HOMÁLYOS UGYAN,DE EGYRE TISZTÁBB ÉS NINCSENEK FOLTOK,
JÖN KÖZELEBB,TISZTÁBB A KÉP, DE EZ NEM KÉP,TUDOM EZ ÉRZÉS,
LEGBELÜL ÉS FÁJ ,MERT EZ BOLDOGSÁG, MEGFERTŐZÖTT MENTHETETLENÜL,
ÉS HAZAÉRTEM TUDOM, MINDEGY HOL VAGYOK.
SZERETNÉM A SZABADSÁGOT SZERETNI,
SZOMORÚ,SZELÍD SZÉPSÉG, SZERESS!
SZÉPEN SZERETVE.
MIKOR LESZEL ÚJRA ENYÉM,
MIKOR HOZZA ILLATOD FELÉM A SZÉL,
MIKOR BÚJSZ HOZZÁM SZELÍDEN,
MIKOR MONDOD AZT: ÉDES SZERELMEM.
NEM IDE VALÓ VAGYOK A FÖLDRE,
CSAK IDE LE LETTEM LÖKVE,
CSÁBÍTÓ IGÉK ÍGÉRTEK KÖZBEN,
ELTŰNT A TÖKÉLETES SZERETET FÖLÖTTEM.
AKÁRHOGY TITKOLOM ERÉNYEIM,
AKÁRHOGY BÚJTATOM GALÁD TETTEIM,
AKAD MÉG FEHÉRNÉP, KI KIMOSSA INGEM,
ÉS ASZTALRA TESZI ÉTKEM!
NE LEGYENEK TITKAIM,
NE BÚJJAK ÁLARC MÖGÉ,
ÚGY IS LEGYEK MÁR SZERETVE.
KISLÁNYOMNAK
A HAJAD NAPFÉNY SUGARA
, A SZEMED CSILLAG FÉNYE,
A LELKED A GYÉMÁNT TISZTASÁGA,
A MOSOLYOD SZELLŐ DÚDOLÁSA
, A NEVETÉSED PATAK ZENÉJE,
A SZERETETED FÖLDRENGÉS EREJE,
A SZÍVED? CSAK A VILÁG KÖZEPE.
KISLÁNYOMTÓL
APÁM AZT AKARTA ÉN LEGYEK A SZÁRNYA,
ÉN LEGYEK MINDEN SZÉP ÁLMA,
MINDENT ÉRJEK EL MIT Ő NEM ÉRT EL:
ÉRINTSEK CSILLAGOT,FOGJAM MEG A NAPFÉNYT,LÁSSAM A SZELET,
MINDENT TUDJAK MEGTENNI,MÉG AZT IS MIT NEM LEHET,
JÖJJ APÁM ÁLMODJ RÓLAM,
ÉS GYERE TE IS SZÁLLJ VELEM.
SZERELMES VERS
A LENYUGVÓ NAP FÉNYÉBEN TARTALAK KARJAIMBAN, CSÓKOLOM TESTED, HISZEM ,HOGY SZERETSZ,
NEM TUDOK BETELNI VAD VÁGYAIMBAN,
FORRÓ ÉS SELYMES ÖLELÉSED LÁGY ZENE RITMUSA,
KÁBÍTÓ,
ÍGY VESZNI VOLNA JÓ.
mi az,nem tudom,de elfogadom, mi jó azt se tudom,de befogadom a rosszat elkerülöm a barátot megbecsülöm, mond ami bánt,tőled el kobzom, helyére virágot ültetek, mond mi fáj,meggyógyítom, szeretetem öledbe helyezem, ablakom világra tárva , ajtóm előtted kinyitva, szíved melegére várva itt vagyok a világ sodrába.
